2010. március 13., szombat

2009. június 14.

Tegnap elmentünk Mamáékhoz ebédre. Megvolt az első "hosszabb" utunk.
Miközben Mama altatta a gyerkőcöt, mi is beszunnyadtunk Apával egy kicsit (én valamivel tovább).
Este mulatós zenét hallotunk nem messze tőlünk, gondoltuk, megnézzük a menyasszonyt, de menetközben kiderült, hogy csak "házibuli" van valahol élőzenével. El sem jutottunk odáig, mert félúton egy ismerősnél leragadtunk. Olyan jól elvoltunk, hogy este 10-re értünk haza. Apa már aggódott Babóért, nehogy megfázzon, de én nem féltem, mert hálózsáktól a plédig minden volt szegény gyereken.
Ma megint útra keltünk. Elmentünk Apcra a rokonokhoz, ott maradtunk ebédre is.
Addig jó volt Máté, de itthon a délután és este folyamán csak nyűglődött.
Kitoltam a fürdésidőt is, meg a vacsorát is (9 utánra), nem tudom, így mikor ébredünk reggel (vagy inkább hajnalban...).
Annyira fájt már a rágcsálástól a cickó, hogy nem tettem rá Babót, inkább fejtem. Meglepődtem, mert elég jól összegyűlt - az eddigiekhez képest. ;-) Legalábbis ahhoz képest, hogy tegnap 6 ml jött a két ciciből... Rendesen kiszivattyúztam a tejcsit mindenhonnan, így lett összesen 55 ml. Nem sok, de ez is valami!!! :-)
Ha napközben a gyerkőc tudna aludni, lehet, hogy normálisabban ennék, pihennék, meg fejném a tejcsit, de mivel állandó foglalkozást igényel, így sajna elég nehéz. Épp hogy befejezzük a kajcsit, a büfit, meg nyűglődünk (vagy játszunk), addigra indul előlről az egész. Hát, nem tudom, más ezt hogy csinálja (főleg egy másik gyerek mellett...), de ez nálunk okoz némi gondot. Pedig ha Matyó hagyná, lehet, hogy még visszajönne az az éltető nedű! Mennyivel egyszerűbb lenne, mint tápszerezni hajnalok hajnalán... !

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése