Frontok jönnek-mennek, ránk ez sincs hatással. ;-)
Reggel a védőnéninél indítottunk. Azt mondta, hogy szép nagy babám van már, tele van a pocim Mátéval! :-) :-) :-)
Mivel nem volt ma olyan szörnyű időjárás és persze még a méhszáj is zárt, úgy gondoltuk, kimegyünk horgászni. Sajnos Apa nem fogott semmit, de azért jól eltelt ez a nap is. Megfejtettem egy rakat rejtvényt, míg Apa próbálkozott a halfogással.
Miután hazajöttünk, le kellett feküdnöm egy időre, mert Máté annyira nyomult, hogy azt már-már kínzásként éltem meg! Ráadásul most nem felül, hanem teljesen lent, mint aki keresi a kiutat... ;-)
Először csak azt éreztem, hogy feszül a hasam nagyon lent és az egy kicsit fáj. De miután jobban odafigyeltem, éreztem, hogy a gyerkőc az, aki megállás nélkül kapálózik.
Ha még ma sem megyünk kórházba, akkor reggel nst + méhszájellenőrzés...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése