Túléltük az első hetet... ;-)
Szerencsére Apa egész héten itthon volt velünk, de sajnos olyan gyorsan elszaladt ez a pár nap, hogy észre sem vettük. :-(A gyerkőc egyfolytában csak eszik, néha alszik is, meg borzalmasan sír.
A büfit még nem igazán tanultuk meg, de rajta vagyunk az ügyön... :-)
Kedden kijött a védőnéni is és annyi bubit kisimogatott a gyerekből, hogy nem győztem pislogni! Neki ez már nagyon megy! Ő is mindent rendben talált Máténál.
Csütörtökön menni kellett doki bácsihoz varratszedésre. Egész úton be voltam parázva ettől, de nagyjából lenyugtattam magam, hogy a szülésnél jobban biztos nem fog fájni. Aztán mikor elkezte húzogatni a cérnát, azt hittem ott helyben be.....!!!
Hát majdnem elájultam, annyira rossz volt! Ez azért még egy utolsó kegyetlenség volt így szülés után... Alig bírtam beszállni a kocsiba is, meg menni se nagyon mertem.... Szerencsére csak aznap volt olyan kellemetlen, másnapra már jobban éreztem magam.
Hétvégén Apa vett egy szőnyeget Máté szobájába. Piros és autók vannak rajta. Először aggódtam, hogy a piros szőnyeg mennyire fog passzolni a zöld falhoz, de így, hogy bekerült a helyére, eléggé megtetszett nekem is!!! :-)
Vasárnap úrrá lett rajtam a depi, mert eszembe jutott, hogy másnap Apának menni kell dolgozni és nem tud velünk maradni. Bőgni tudtam volna. Ezek a nyavajás hormonok tombolnak össze-vissza!!! :-(
Máté elszunnyadt:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése