2010. március 14., vasárnap

2009. október 24-25.

Szombat:
Máté egész nap jól érezte magát Mamáéknál.
Reggel 7-kor ébredt (bár előtte már egyszer-kétszer helyre kellett pakolnia Mamának, mert Babó állandóan elmászik álmában és ezt nyöszörgéssel adja mindenki tudtára).
A reggeli után Máté vidám volt, sikítozott, játszott és kapott almás-banános desszertet is.
Aludt is egy keveset, utána pedig játszott Papával.
Az ebéd borsópüré volt, amire még lecsúszott egy nagy adag tejcsike is.
Délután önállóan, segítség nélkül elaludt Pöpike a játszószőnyegen.
Ébredés után megette az egész adag kajáját, aztán sokat játszott. Sikítozott, nyálat fújt és megvizsgálta a függönyt (Mamáék ezzel a függöny-dologgal hamarabb bajban lesznek, mert nekik földig érő van...!). :-p
Aztán elaludt..., Papa elaltatta!
Beérte Máté kevés alvással is és utána megette a következő adag kajáját (mindet).
Kaja után ismét elemében volt Pöpike. Rugdosott, nyálat fújt, sikítozott egészen fürdésig.
Tegnap még meglepte Babót a nagy kád, de ma már nem okozott neki semmiféle problémát. Tetszett neki a fürdés és élvezettel csapkodott, lubickolt.
Vacsira kapott Máté még egy kis gyümi-desszertet és egy kis tejcsit is küldött utána.
Kaja után sokat játszott a kiságyban, mire sikerült neki fél 11 körül bealudnia.
Kétszer volt kaka: egyszer délelőtt és egyszer este! :-)

Itthon meg csak a meló volt: mosás, takarítás.
Apa egész nap játszott (vagy autóversenyzett, vagy lövöldözött), kihasználva azt, hogy nem kell csendben lenni... :-p
Estefelé úgy döntöttünk, hogy hozzáfogunk a főzéshez, mert holnap, amikor már Máté is itthon lesz, ki tudja, mennyi időnk lenne rá...
Ráadásul olyan süthetnékem támadt! Találtam egy nagyon egyszerű almás süti receptet és meg is csináltam. Épp egy nekem való recept volt: alig kellett hozzá néhány cucc, össze kellett dobálni és már tolhattam is a sütőbe! :-)
Mivel csak nagy, vagy kicsi edényem van, így a kapcsos tortaformát választottam, de még abban is magas lett. Így aztán lőttek a megadott 25 perces sütési időnek, biztos volt a sütőben vagy másfél órát... :-o
A végeredmény:

(nem, ez nem csokitorta, csak sok lett benne a fahéj... :-p)

Jól elfáradtunk ma is, még jó, hogy pihenést terveztem be! :-o

Vasárnap:
Reggel 6-kor ébresztő volt (hát igen, észre lehet venni ezt az óraállítgatást, aminek egyszerűen semmi értelme!).
Nem sokat evett Máté, csak 100 ml-t sikerült a pociba küldenie...
Már 9 óra körül telefonált Mama, hogy jönnek, hozzák haza Babót, mert kezelhetetlen, nem bírnak vele...
Sehogy sem volt jó Máténak, se játszani nem akart, se aludni, biztos haza akart már jönni... ;-)
Délelőtt 10 után értek ide Mamáék.
Már épp rájuk akartam csörögni, hogy hol vesztek el, de épp akkor álltak meg a hídon.
Megálltak még Hatvanban lángosozni...
Máté aludt Hatvanig, de mivel nem rázta a hátsóját az autó (a lángosos miatt), fel is ébredt.
Itthon, miután kiszedtük a hordozóból, nagy volt az öröm! :-) Nem is értettük, hogy miért nem bírtak vele, semmi baja nem volt Máténak. Örült és játszott...
Megcsináltam neki a kaját és Mama megetette.
Kaja után még volt egy kis jókedv... :-))


Aztán borult a bili! Rájöttünk, Mamáék miért siettek visszahozni a gyerkőcöt...
Tényleg nem volt jó Babónak sehogy, csak szenvedett.
Mivel már nem tudtuk, mihez kezdjük Mátéval, hova tegyük, így a legjobb megoldásnak a hordozó tűnt. Nagy megkönnyebbülés volt, amikor elkezdtek ragadni a pillái.
Mamáék hazamentek, mi meg Apával úgy döntöttünk, hogy áttesszük Mátét a kiságyába, ne a hordozóban görnyedjen. Nem jött össze, mert Pöpike felébredt és vigyorgással jelezte, hogy elég volt neki a fél órás pihenés.
Ébredés után jött a "feketeleves"!
Egész délután szenvedés volt!
Teljesen vegyes volt Máté viselkedése. Volt néhány jobb pillanata, amikor elszórakoztatta magát (vagy mi Őt), de egyébként csak sírt és kínlódott.
Nem igazán tudtuk Apával eldönteni, hogy a foga fáj, vagy esetleg a hasa.
Szóval nagyon nehéz délutánunk volt...
Kaja előtt addig-addig énekelgettem Máténak, hogy majdnem sikerült bealudnia, de akkor meg már nem hagytuk. Ha elaludt volna kaja nélkül, akkor tuti hamar ébredt volna.
Kapott egy kis őszibarackot és meglepő módon tetszett neki...
Közben betoppant (a másik) Mama és Papa.
Amíg Mama büfiztette Mátét, addig elkészült a tejcsi is.
Alig evett Babó egy kevés tejcsit, mert beszunnyadt.


Mama még fogta egy kicsit, aztán úgy gondolta, hogy beteszi Mátét az ágyába, Ők meg elindulnak haza.
Még egy kicsit beszélgettünk, amikor kb. negyed órás pihenés után felsírt Máté, így Mamáék is maradtak.
Megkapta még Pöpike a meghagyott kajáját, aztán Mama karjában aludt tovább.
Majdnem 1 órát aludt Máté Mama hasán, amikor végre bekerült az ágyikójába.
Elmaradt a fürdés is az alvás miatt. Hagyni kellett Mátét aludni, mert teljesen vége volt már szegénykémnek. Egész nap csak 20-30 percet pihent, estére már vörösek voltak a szemei...
Este 8 körül már hangosabban mocorogtunk Apával, mert vacsi-idő volt.
Fel is ébredt Máté, igaz nem a legszebben...
Miután nagyjából helyrerázódott, megmutatta, hova fejlesztette tudását egy hétvége alatt! :-)



Egy kis játék után megkapta a tejcsijét és vártuk, hogy elaludjon Babó.
Persze az alvás nehezen ment, de nem volt vészes. Egy fél órás várakozás után Máté beszunnyadt!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése