Ma is 5 óra pár perckor már hallottam Máténak a hangját, de most nem kellett hozzá felkelnem. Egy-két nyekergés után gyorsan vissza is aludt.
Utána már csak fél 7-kor ébredt fel és még 20 percen keresztül szórakoztatta magát az ágyában.
Lebontotta a fejvédőt az egyik oldalon, aztán az ágya fejvédő nélküli oldalán kuksizott kifelé a rácsok között.
Ki gondolta volna még azt néhány hónappal ezelőtt, hogy az ágy minden oldalát ki kellene "párnázni"...!? :-p
Lecseréltem a kakás pelusát egy tisztára, aztán megkapta Babó a reggelijét.
Kaja után játszott egy nagyot a szivacson.
Ezután kérte a teáját.
Büfizés közben (vagy inkább büfi helyett) elaludt.
Az alvás hossza kísértetiesen hasonlított a tegnapihoz: csak egy fél óra volt...
Ébredés után még játszott Máté egy keveset, aztán türelmetlenül várta, hogy kajaidő legyen! Végül csak eltelt nagy nehezen 3 óra a két kaja között.
Már pár napja gond van a kajával. Nem elég tápláló Babónak a tejcsi. Hiába csinálok neki nagyobb adagot, nem eszi meg, csak a szokásos mennyiséget, időben viszont hamarabb követelőzik. Pedig a másik tápszer csak 6 hónapostól adható és addig Máténak még van pár hete!
Kaja után megint a szivacsra került és gurult össze-vissza.
A szivacsot elkezdte ma is bontogatni és kóstolgatni...
Beugrott Papa néhány percre, játszogattak egy keveset.
A következő kajáig megint volt nagy nyűgösség! Ismét nem sikerült tartani az időt.
Bepróbálkoztam egy rizses tejpéppel. Megcsináltam egy egész adagot, de kb. csak a negyedét ette meg Máté.
Ezután nagy nyöszörgések közepette elaludt. Ez a szunya sem tartott tovább 40 percnél. :-S
Ébredés után Babó rájött, hogy neki nagyon "üres" a gyomra és nem is lehetett már vele bírni.
Meg kellett csinálnom egy adag tejcsit... :-o
Miután azt megette, egyből jobb lett a kedve!
Előkerült egy régi-új játék, ami most nagy kedvenc lett. Ez a játék még az ütögetős játékán volt eredetileg, csak leszereltem róla, mert nagy volt (de lehet, hogy inkább Máté volt hozzá kicsi) és borzasztóan ütötte, ráadásul annyira összeverte, hogy fájt neki tőle a keze és mindig sírt miatta. Ezért akkor a polcra került...
Aztán elkezdtünk öltözködni és elindultunk Apa elé.
Útközben megálltunk pár percre pletyizni. Közben Máté úgy rázendített, hogy visszhangzott tőle az egész város! Egy pillanatra el is gondolkodtam, hogy melyik irányba menjünk tovább... Folytattuk az utunkat, de Pöpike csak ordított! Amikor behajoltam hozzá, akkor abbahagyta. Lehet, hogy az volt a baja, hogy nem látott engem, de muszáj volt fordítani a babakocsin induláskor, mert majd' kisütötte a szemét a nap. Így aztán 5-10 méterenként meg kellett állni és bejelentkezni nála, hogy még ott vagyok, csak tolom mögötte a taxiját... :-o
Akkora sírást lerendezett, hogy hazafelé egész úton csak hüppögött. Ha behajoltam hozzá és utánoztam, akkor meg jókat kacarászott!
Itthon egy ideig még eljátszadozott Máté, aztán megkapta a tegnap meghagyott fél üveg alma-krumpli püréjét. Tetszett neki, egy szó nélkül bevágta! :-)
Kaja után megint volt játék is, kaka is és nyűgi is. Ivott is teát, meg nem is...
Pár korty tea után, büfizés közben bealudt!
Nem tudom pontosan, mennyit is durmolt Máté, de olyan másfél óra körül lehetett... !
Hangoskodott egy picit, tudatta, hogy felébredt, de abban a pillanatban már tekeredett is az ágyában.
Ébredés után Máté kapott egy adag tejcsit, Apa megetette.
Azt mondta Apa, hogy alig bírta kaja végén kihúzni a cumit Pöpike szájából, megevett volna egy lovat is.. :-o
Kaja után hihetetlen, hogy mit művelt Máté!!!
Már 100 éve nem volt ilyen jókedve! Sőt! Az 5 hónap alatt ilyen még nem is volt...
Elképesztő, mennyire meg volt őrülve (persze jó értelemben!)!!!
Képtelenség leírni ezt a 2 óra vidámságot.... :-D :-D
Együtt nevettünk mind a hárman!
Csak rá kellett nézni Babóra és már kacagott is!
Örült, repült a boldogságtól, dumcsizott, egyedül játszott, sikongatott, "ördögi" hangokat hallatott, gurult mindenfelé, nyálat fújt, lihegett (kapkodta a levegőt örömében, néhány napja szokott erre rá...), csörgetett-zörgetett minden játékot és rengeteget rugózott...
Négykézlábas rugózás közben pedig többször csinált háromszöget: letette a fejét, felemelte a popóját, kinyújtotta a lábát. Csak nehogy hamarabb felálljon, mint üljön... :-o ;-)
Szóval nagyon elemében volt Máté... :-D
Dőltünk a nevetéstől és folyt a könnyünk örömünkben! :-))
Jó volt ezt nézni és jó lenne, ha így is maradna (álom-álom....)!
Nem tudjuk, mi történt Pöpikével, lehet, hogy a sok alvástól feltöltődtek a Duracellek...! ;-) :-p
Kaja közben Máté folyamatosan figyelte az arcomat. Hát ilyet se csinált még... :-o
Vacsi végére nem ájult be, így volt egy szép, nagy büfi is. Egy kicsit még tartottam, hátha úgy könnyeben megfárad, de nem akart...
Mivel már majd' kilyukadt a gyomrom, betettem Pöpikét az ágyába.
Egyszerűen nem lehetett "lelőni"! Amikor benéztünk hozzá, hogy hogy alakul az alvás, akkor úgy találtunk rá, hogy bele volt csavarodva a "függönyébe" és már a baldachintartó vas is ferdén állt a sok függönyhúzogatástól. Ezért aztán Apa gyorsan le is szerelte az egészet az ágyról.
Vége a baldachin-korszaknak!!!
Annyira fel volt pörögve a gyerkőc, hogy alig bírt elaludni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése