Ma reggel is többször ébredtünk és visszaaludtunk, így a reggeli 3/4 9-re tolódott.
Megevett Máté 150 ml tejcsit, aztán játszott.
Játék közben megérkezett a kaka is és miután azt eltávolítottuk, meg is fürdettük Pöpikét (akár borul így a rend, akár nem, túl virgonc a gyerkőc ahhoz, hogy egyedül csináljam...).
A következő kaja (140 ml tejcsi) után elaludt Máté, de 40 perc szunya után már ébredt is.
Ezután játszott egy keveset és rengeteget hisztizett.
Ha csinált valamit, akkor az volt a baja, ha meg nem csinálhatta, amit szeretett volna, az volt a baja. Na de mégsem állhattunk egész nap az ablakban...! :-o
Így aztán nagy duzzogva, sírósan mászkált fel-alá a nappaliban! :-s
Kajaidőre kellőképpen kifáradt Máté és miután begyűrt 220 ml tejcsit, el is aludt!
Örültem, mint majom a farkának, hogy végre egy kis nyugi, de a boldogságom csak 15 percig tartott!
Sajnos a zenélő tejesautó felriasztotta Pöpikét, nekem meg forrt az agyam a dühtől!
Kétszer is majdnem végigjátszotta a Boci-bocit, mert nem ment ki senki a tejért...
Kikaptam Mátét az ágyából, letettem a nappali közepére és nagy mérgemben szaladtam is az ablakhoz. Szóltam a kedves leányzónak, hogy jó lenne, ha abbahagyná a zenélgetést, Ő meg csak azt mondogatta, hogy "hát nem jön ki senki", majd bocsánatot kért.
Az a helyzet, hogy az a bocsánatkérés nekem édeskevés, mert amióta Máté megszületett, azóta zavarja meg az álmát minden egyes nap ez a zenegép. Vagy épp elaludna, vagy épp álmából veri fel...
Tényleg nem értem, miért nem lehet zenélgetés helyett becsengetni!?
Végül is Pöpike "kipihente" magát 1/4 óra alatt és jól eljátszadozott (én meg közben próbáltam lenyugodni).
Egy idő után Máté "elromlott". Egy kis nyűgizéssel indított, aztán az átcsapott ordítozásba.
Nem lehetett vele bírni!
Azt hiszem, korai volt azt állítani, hogy Máté megjavult, mert ma az ellenkezőjét bizonyította...
A következő kaja (220 ml tejcsi) után elaludt és sikerült neki összehoznia 1 órácska pihenést.
Ébredés után volt egy kis játék is és rinya is, aztán kapott Pöpike sütőtököt májjal.
Nem ment be egy egész üveggel, de nem sokat hagyott belőle.
A kanalas kaja után javuló tendenciát mutatott a gyerkőc! Szépen, önállóan játszadozott, Tigrisre vadászott és pakolgatott a játékkosárból ki-be.
Közben nyomott egy kakát! Jó kis meló volt estére... :-s
Elég fura színű kaka volt, nem is evett semmi olyasmit... :-o
Olyan volt, mint a libafos... :-o De tényleg! És kissé hígabb volt, jól szívta magába a pelus. Attól függetlenül, hogy híg volt, alig bírtam levakarni Mátéról, mert eléggé megfogta a bőrét is (Máté bőre is szívta magába :-o ).
A kukikenegetésnél harcoltunk egy nagyot, de csak rákerült Mátéra a tiszta pelenka!
Ezután még játszottunk egy hatalmasat és jókat nevettünk!
Mivel már nem csak ordít, hanem sikít is Máté, ha egy pillanatra kikerülök a látóteréből, úgy gondoltam, együtt csinálom vele a vacsoráját.
Beletettem a hordozóba és kivittem magammal a konyhába.
Elmagyaráztam neki, hogy mikor mit csinálok, csak hogy tudja, miért szoktam percekig magára hagyni (bár tuti nem fogta fel).
Ezután bezártam a zsákocskájába és megkapta a tejcsijét (230 ml).
Este 10-kor elaludt és remélhetőleg reggelig semmi nem zavarja meg az álmát...!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése