Megint tovább bírta Máté az éjszakát a saját ágyában: már majdnem 5 óra volt, amikor be kellett hozzá mennem (Apa épp akkor ment dolgozni).
Egy kis teával -nagy ölelkezések közepette- vissza is aludt Máté (mellettem), de 3/4 7-kor már kuruttyolt is.
Ébredés után megitta a maradék teáját, játszadozott, aztán a szokásos reggeli időben megevett 200 ml tejcsit.
Kaja végére beszunnyadt Pöpike, de csak 15 percre és vigyorogva, kipihenten ébredt! ;-)
Ezután jókedvűen játszadozott, nyomott egy kakát, majd kompozott egyet, aztán jött a rinya...
Megivott 40 ml gyümölcslevet és elszundított, de amint betettem az ágyába, már ébredt is...
Ezután hol nyűgösködött, hol játszadozott, aztán megkapta a tízóraiját.
Megevett 200 ml tejcsit és elaludt, de a szunya ismét csak addig tartott, amíg be nem tettem az ágyába.
Próbáltam visszaaltatni, de nem sikerült, így adtam még neki tejcsit (mivel maradt meg egy kevés) és azzal elaludt.
Sokáig nem durmolt Pöpike, csak fél óráig volt nyugalom...!
Ébredés után pakolgatott egy kevesett, játszott a könyvekkel is, de a nyűglődés volt a fő tevékenysége.
Az ebéd is nehezen csúszott le (almapüré sertésmájjal), de azért sikerült beletömnöm Máté egy egész adagot.
Kaja után felöltöztünk és kimentünk Apa elé. Szakadt a vizes hó és kocsival akartunk menni, de a kulcsot sehol sem találtam...
Mivel már felöltözve útra készek voltunk, betettem Mátét a babakocsiba és gyorsan elindultunk. Majdnem oda is értünk időben, csak pár perccel kellett volna hamarabb indulnunk (hát igen, ha nem rohangáltam volna a kulcs miatt, ami -mint később kiderült- a garázsban volt).
Nem sétáltunk többet 10 percnél, de ebben a havas időben ez éppen elég is volt!
Miután hazaértünk, Máté elkezdett játszani, de azért néha rinyált egyet-kettőt.
Megivott egy kevés gyümölcslevet és elaludt.
Amióta áttört Máténak a foga, már nem fogyaszt olyan hatalmas mennyiségű folyadékot.
A 2 dl-s gyümölcslé is több, mint fél nap alatt fogy el, a víz se kell már nagyon, tea viszont csak éjszaka/hajnalban van (és az sem feltétlenül 2 dl...).
Lehet, hogy ennek a fokozott szomjúságnak köze volt a fogzáshoz? Volt már egyszer ekkora folyadékigénye Máténak. Lehet, hogy vissza kellene keresnem, kapcsolódott-e akkor a fagak kibújásához...
Nagyon keveset aludt Máté, megint összehozott egy alig-fél órát és utána ordított 20 percig.
Először a hasára gyanakodtam, de nagy valószínűséggel a foga fájt szegénykémnek...
Sírás után kapott Máté tejcsit, megevett 160 ml-t belőle (közben végig tornázott), aztán elkezdett játszani.
Szerencsére egész este jókedvűen elszórakoztatta magát Pöpike és vidáman dumcsizgatott, jött-ment, pakolgatott. :-))
Este 9-kor megevett Máté 220 ml tejcsit és elaludt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése