Hihetetlenül gyorsan telt a hétvége...
A 2 nap alatt szinte semmit sem csináltunk Apával, csak tengődtünk!
Apa sikeresen kilábalt a csütörtök óta tartó náthájából, az én hétvégi takarításom pedig csak egy kis porszívózásból állt.
Ezen kívül nyomkodtuk a telefonjainkat és a számítógépet, de máshoz valahogy semmi kedvünk nem volt...
Elegem lett abból, hogy amikor Máté kirándulni megy a nagyszülőkhöz, akkor én gyorsan, egyszerre és hirtelen mindent meg akarok csinálni, így aztán most nagy ívben tettem az egészre!
Ha rumli van, akkor az van... Ha valaki jönne hozzánk, majd nem néz szét és kész! :-D
Máténak jó napjai voltak Rédén!
Ügyesen kajált, jól aludt és sokat játszott Mamával-Papával.
Bújócskáztak, kergették egymást a fotel körül, zenélgettek és volt bringa szerelés is.
Kakás csomag is akadt bőven (naponta több is) és megkóstolta Pöpike a tejbegrízt is (ami nagyon ízlett neki).
Vasárnap délután elmentünk Mátéért.
Épp szunya volt, amikor odaértünk, így nyugodtan pakolhattunk egy kevés kaját a gyomrunkba.
Miután Máté felébredt 2 órás alvásából, Mama megetette.
Ezután még volt egy kis játék, de közben én már cuccoltam össze.
Már sötétedett, amikor útnak indultunk és Pöpike majdnem elaludt a kocsiban.
Csak azért majdnem, mert a GPS-es néni mindig felébresztette... ;-)
Mivel van GPS a telefonunkban, ki kellett, hogy próbáljuk (attól függetlenül is, hogy tudjuk a hazafelé vezető utat)... :-p
Itthon eljátszottuk az időt vacsoráig, majd megcsináltam Máténak a tejcsijét.
Megevett Pöpike 240 ml-t és után elkezdett játszani... (lehet, hogy a hosszú délutáni szunya miatt nem ájult be?)!
Fél 11-kor 1 dl teával elaludt Máté, de csak fél órát bírt a saját ágyában. Ezután hiába próbálkoztam az altatással, nem akart összejönni...
Mivel másképp nem ment a dolog, ledőltem Mátéval a mi ágyunkra.
Néhány perc szenvedés után Pöpike elszenderedett, engemet pedig teljesen magához láncolt!
Úgy feküdtünk egymáshoz simulva, mint szoptatás ideje alatt (csak most kicsit feljebb helyezkedett el a buksija). Először teljesen átkarolt, aztán az egyik kezét beakasztotta a pulcsimba (épp úgy, mint szopi idején...).
Pihentünk így 15-20 percet, aztán ki kellett magam hámozni a karjaiból (ugyanis mindenhol fel volt kapcsolva a villany, a számítógépet is le kellett állítani és én még a pizsimbe sem ugrottam bele, Apa pedig Mátéval szinte egyszerre ájult be)...
Valamikor negyed 12 körül sikerült is bevackolnom magam az ágyba (Pöpike pedig mellettem durmolt a heverőn...).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése