2010. április 29.

Tegnap este, miután aludt Máté 1 órát, felsírt!

Teával tudtam csak visszaaltatni, de negyed óra múlva ismét felébredt.

Szerencsére akkor már elég volt neki egy kis ölelgetés és 1-2 perc alatt álomba is szenderült...

Reggel fél 7 körül riadóztatott Pöpike, aztán játszott mellettünk a hálóban még fél órát.

Mivel a pelus áteresztette a pisit, egyből ruhacserével indítottuk a napot.

Most már magam sem tudom, hogy melyik a megfelelő pelusméret Máté számára, mert a 4-es is és az 5-ös is kiengedi magából a cuccost (lehet, hogy valahol a kettő között vagyunk: az egyik már nem jó, a másik meg még nem jó!)... :-o

A reggeli tejpép volt, megevett Máté egy jókora adagot belőle!

Ezután elmentünk a Ligába egy gyors mérésre.

Mindene nőtt Máténak! A súlya jelenleg 9450 gramm, a hossza 77 cm, a mellkörfogat 48 cm, a buksija pedig 47 cm.

A Ligából egyenesen Hatvanba mentünk cipőért.

Nem szórakoztunk sokat, megcéloztuk az Adidas boltot.

Nem könnyen, de végül sikeresen találtunk egy Nike cipőt Máté lábára!!! Végre!

Kicsit drága volt, de más bolt lábbelije sem sokkal olcsóbb, így azon a 2-3 darab ezresen már nem múlt semmi...

Egyébként is Pöpike lába az egyetlen dolog, amit sosem fogok semmibe venni (legalább is amíg megtehetem)!

Nem zavar, ha esetleg leárazott, 300 ft-os póló van rajta, de a cipő az legyen cipő!

Nekem is megvette Mama 30 évvel ezelőtt az olcsónak éppen nem nevezhető Siesta cipőt és hála neki, a mai napig sincs a lábammal semmi probléma (azon kívül, hogy majd' leszakadnak)! :-)

Miután otthagytunk a boltban egy rakat pénzt, hazakocsikáztunk és Máté beszunnyadt pár percre a trónjában.

Itthon kapott tejcsit, remélve, hogy rendesen el is alszik, de nem nagyon volt éhes-álmos!

Beszopogatott 150 ml tejcsit és kipattantak a szemei.

Dumálgatva játszani indult, de egy idő után kijött rajta a kialvatlanság és sokat nyűgösködött!

Volt kaka is: egy nagyon kevés gyurmás...

Délután kikísértük Apát a buszhoz, majd onnan egyből a Liga felé vettük az irányt.

Félúton elérte Mátét az álmosság és dőlt mindenfelé a babakocsiban...

Már elég közel voltunk, amikor az egyik anyuka szólt, hogy kapkodjam a csülkeimet, mert nemsokára elmegy a doktornő...

Rohantam a beájult gyerkőcömmel, azt hiszem 3 perc alatt teljesen le is izzadtam! :-p

Szerencsére nem késtünk el, még épp befértünk!

A doki néninek elsőre nem tetszett a súly, mert nem háromszorozta meg Máté a születési súlyát, mint ahogyan azt elvárták volna tőle, de hozzátette, hogy nem vészes, mert a gyerkőc tulajdonképen formás, nem néz ki rosszul és ráadásul még nőtt is!

A gyors gyerekszemle után mentünk is öltözködni, aztán elindultunk haza.

Összefutottunk Mama egyik munkatársával, aki gyorsan be is hívott minket az irodába.

Összegyűlt Máté körül a tömeg, a "csajok" nem győztek olvadozni... :-))

Miután mindenki alaposan megcsodálta Pöpöst, folytattuk utunkat.

Máté eléggé nyűgös volt..., éhes lett és álmos!

Nem bírtuk ki hazáig, így a zeneiskola előtt unatkozó padot kibéreltük magunknak és ott Máté álomba tejcsizte magát (220 ml)!

Itthon kint is hagytam a teraszon és szunyált 1 órát.

Sírva ébredt, hirtelen nem is tudtam, miért nem akarja abbahagyni a kiabálást.

Adtam neki teát. Nagyon szomjas lehetett, mert egyszerre benyomta a 2 dl-t, ráadásul nem volt túlpihent sem, mert újra elaludt.

Betettem az ágyába és durmolt még 50 percet.

Nagyon sírósan ébredt Babóca, nem is akarta abbahagyni!

Sehogy semmi nem volt jó, ráadásul az egyszerű sírás átcsapott sikítós-sivalkodós sírásba, azt se tudtam, mi tévő legyek...

Kapott Máté Espumisant, mert a pocijára gyanakodtam.

Kicsit lehalkult a gyerkőc, de teljesen nem szűnt meg az ordítás.

Bekészülődtünk kajához, mert már uzsonnaidő volt, de még az etetőszékbe sem tudtam beletenni Pöpöst, annyira feszítette magát! A kanalas kajáról le is mondtam...

Kimentünk a konyhába tejcsit csinálni, amit szintén végigzokogott Máté, de miután a szájához ért a cumisüveg, azonnal csendben maradt!

Szegénykém nagyon éhes volt és kifejezetten tejcsire vágyott!

Benyomott Máté 220 ml-t, aztán jókedvűen játszadozott.

Ki gondolta volna, hogy az a hosszadalmas kiabálás a tejcsiért volt! Nem telt el ebéd óta több idő, mint általában szokott, így nem is értem, miért éhezett ennyire a gyerkőc... :-o

Mivel Pöpike jókedvre derült és a napocska is ragyogott az égen, elsétáltunk jó messzire!

Egészen Papáig mentünk és kb. 1 órát töltöttünk nála.

Máté először hallani sem akart Jenny kutyáról, de azért idővel egyre közelebb merészkedett hozzá és vigyorgott rá.

Vidám volt Pöpike és Papával felavatta az új cipőjét is (mentek egy-két kört az udvaron).

Sose tudunk időben elköszönni Papától (mert egyrészt Máté élvezi a társaságát, másrészt pedig Papa is örül az unokájának), így szinte ránk sötétedett, mire hazaértünk.

A fürdés elmaradt, mert már 8 óra is elmúlt, mire bevágódtunk az ajtón.

Az esti elalvástól kissé tartottam, ugyanis amíg a vacsiidőt vártuk, addig Máté teljesen felpörgött és nem tudtam elképzelni, hogy lenyugszik, mire aludni kell!

Megcsináltam a vacsiját és 250 ml tejcsivel fél 10-kor elkábult (nehezen jött össze, mert többször felült kaja közben, néhányszor eltolta a cumisüveget a szájától és alig akartak csukódni a szemei...).

Nagyon fogzik Máté! Hihetetlen, mennyire rág! Ma már a babakocsiján is ejtett egy lyukat! :-o

A karfán levő anyagot valami fóliával fedték be (gondolom az eső miatt...) és azt nyalogatta Máté, amikor jöttünk haza Papától. Máskor is előfordult már, nem is sejtettem semmi rosszat. Na de amikor elvette Pöpike onnan a fejét, akkor láttam csak meg, hogy miért is volt rácuppanva annyira arra az alkatrészre...! Kiharapta a fóliát, így most ott tátong egy szép lyuk! :-s

Az egy dolog, hogy szinte mindent megrág és amit lehet, meg is eszik..., na de hogy már a rágókából is folyton kis darabokat forgat a szájában, az már elképesztő!

Pedig a rágóka elég kemény, de azt hiszem, ha Babóca így folytatja, akkor a desztilált víz előbb-utóbb a szájában köt ki...! :-p

Szerencsére szépen kiköpi Máté a szájába nem illő darabkákat, megtanítottam már neki néhány hete, hogy "phü"!

Amikor valamiből lerág egy pici darabot, akkor addig forgatja a nyelvével, míg ki nem fordul a szája szélére és ha rászólok, akkor mondja, hogy pü! :-))

Bár ezzel a pü-zéssel meggyűlt Mamának a baja múlt hétvégén, ugyanis a rizses kajából Máté kiköpdöste a rizsszemeket (mintha az is valami nem odavaló dolog lett volna)! :-p