2010. május 28.

Nem volt túl pihentető az éjszakánk...

Máté először éjfélkor ébredt, de akkor még pillanatok alatt vissza tudtam altani.

Ezután 3 órakor megint felsírt! Nem nagyon kellett neki a tea sem és még mellettem sem akart beájulni. Egy idő után már tudtuk Apával, hogy ebből kaja lesz...

És bizony az lett! Megevett Máté 200 ml tejcsit és -nagyon nehezen, de- elaludt teljesen belémbújva!

Reggel 1/4 9-ig szunyáltunk, de elég nyugtalanul!

Pöpike folyamatosan vándorolt az ágyban (a sajátjában is és a miénkben is), ráadásul állandóan a fejemre mászott (valahogy mostanában erre nagyon rászokott) és húzogatta a hajamat. :-s

Reggelire benyakalt Máté 210 ml tejcsit, aztán játszott (és közben kakált egy keveset).

Délelőtt kivette a részét Pöpös a házimunkából: kicsit teregettünk is, meg kicsit vasaltunk is együtt, de inkább csak visszahúzó erő volt a gyerkőc, mint segítség! :-p

Tízóraira tejpépet csináltam Pöpösnek, megevett belőle egy jókora adagot, aztán játszott.

Miután összekaptuk magunkat, kikísértük Apát a buszhoz és közben elkezdett esni az eső!

Séta az esőben... :-s

Aztán elindultunk még a boltba is, de az eső nem akart elvonulni.

A boltig nem jutottunk el (de nem is volt fontos), mert még a szomszédunkkal is megvártuk a buszt, Máté pedig közben (kocsitologatás-ringatás nélkül) fogta magát és bealudt!

Hazafelé már csak sétálgattunk, mert előbújt a napocska...

Még megálltunk egy kicsit Edináéknál is, aztán hazaballagtunk.

Amint kinyitottam a kaput, Máté már fel is ébredt.

Gyorsan ráztam még rajta néhányat, elgurultunk még jobbra is és balra is, és Pöpös visszaszundított.

Amint beájult, felcipeltem a lépcsőn és betoltam az előszobába, nehogy véletlenül Bosco hangjára ébredjen.

Sokat nem tudtam tenni-venni, mert hamar felébredt Máté. Összesen 1 és 1/4 órát szundikált...

Ébredés után játszott egyet, majd melegítettem neki ebédet.

Töltött husis rizibizi lett volna a menü, de alig lapátolt be belőle valamit... :-o

Kaja után játék következett (közben megevett Máté egy krémtúrót)...

... majd belevágtunk egy újabb sétába.

Félúton összefutottunk Odival (és barátnőivel) és Máté proodukálta nekik magát egy kicsit.

Aztán mentünk tovább, jókedvűen, dumálgatósan tettünk egy kört, majd hazafelé újra Odiba botlottunk.

Elkísértük a kapujukig és mivel Kittike kint játszott, meglátogattuk Őt is (és a többieket is, mert kijött mindenki).

Máté nem is maradt a babakocsiban, gyorsan fel kellett ám fedezni a területet!

A sétát velem kezdte, aztán Edina folytatta volna, de Máté olyan válogatós volt ma, hogy Ő nem kellett neki, jött vissza hozzám (ráadásul még Odi mamájával sem tett egy lépést sem!).

Egy idő után Odi leváltott és vele sétálgatott Pöpike.

Odit szereti! :-)

A hatalmas felfedezőkörút végén sikerült Máténak megpillantania Kittike megörökölt új szerzeményét és az hosszasan le is kötötte a figyelmét! :-)

Jókedve volt Pöpikének, sokat nevetett a kis huncutja! :-D

Annyira jól érezte magát a gyerkőc, hogy a kajálásról is megfeledkezett. Kissé elcsúszott az uzsonna, de mondhatnám úgy is, hogy szinte teljes egészében elmaradt...

Pöpös sehogy sem akart hazajönni (jókora hisztit levágott azért, mert vége lett a mókának), a babakocsiba meg végképp nem lehetett beletuszkolni, ezért (az elmúlt 1 év alatt már másodjára!) úgy kellett hazajönnünk, hogy Máté majd' 10 kilóját cipeltem az egyik kezemben, a másikkal meg toltam az üres kocsit! :-o

Itthon sem nyugodtak a kedélyek, pedig próbáltam mindenfélével Máté kedvében járni.

Gyorsan összedobtam egy vajas kenyeret, de 1/8-nál több nem fogyott el belőle...

Mivel későn értünk haza, a fürdés elmaradt, így csak pelust cseréltem és pizsibe dugtam Pöpöst.

Látszott rajta, hogy fáradt és elfogyasztaná már a tejcsijét is, ezért aztán a pelenkázótól egyenesen a konyhába vezetett utunk.

Este fél 9-kor megevett Máté 200 ml tejcsit és elaludt.

Fél óra múlva felsírt és megevett még 40 ml-t a meghagyott tápiból.

A visszaalvás nehezen ment, a kiságyba már vissza sem tudtam tenni...

Összebújtunk a nagy ágyon és a hajamat cirógatva elaludt a heverőn!

Ma megtapogattam Máté őrlőfogait és azt hiszem, egy icipicikét érezhető már végre a bal felső csücske is! :-)

Az elmúlt napok "adatai" alapján úgy tűnik, hogy Máté egyre inkább a napi egyszeri alvásra gyúr! Na de majd meglátjuk, marad-e ez így, vagy csak próbálgatja, mennyit bír...