2010. június 19-20.

Szombat:

Reggel negyed 8-kor ébredtünk.

Amíg Apa megtejcsiztette Mátét, addig én összepakoltam Pöpös cuccait.

Miután rendbe kaptuk magunkat...,

... elindultunk a rédei Mamáékhoz és közben beugrottunk a hatvani piacra.

Máté elaludt a kocsiban, így csak egyedül rohantam végig az árusokon.

Nem voltak kint sokan, mert vasárnap van a "nagy" piac, de azért találtam két ruhás sátrat!

Gyorsan szétnéztem, aztán visszamentem a kocsihoz és mivel Máté még mindig szunyált, úgy döntöttünk, hogy először elvisszük Őt Rédére.

Amikor odaértünk, már ébredt is a gyerkőc (fél órát aludt).

Kipakoltam mindent, aztán Papára hagytuk Mátét (délutánig kettesben voltak, mert Mama dolgozott).

Ezután visszamentünk Apával a piacra és felpróbáltam egy ruhát, amit meg is vettünk (hiszen már csak 1 hét van lagziig!).

Örültem, mint majom a farkának, hogy ennyire hirtelen be tudtam vásárolni, mert így megspóroltunk egy pesti kiruccanást.

Miután hazaértünk, úgy döntöttünk, lepihenünk.

Aludtunk 2-2,5 órát, mint egy jóllakott óvodás! :-)

A nagy déli szieszta után még fáradtabbnak éreztem magam, nem is nagyon volt kedvem megmozdulni, de aztán csak a kezembe került a porszívó...

Takarítás közben többször is ránkcsörögtek Edináék, hogy menjünk át hozzájuk, mert sütnek-főznek (Odi ballagása volt), így aztán harmadszorra beadtuk a derekunkat.

A felmosást és a szobák helyrepofozását elnapoltuk és leléptünk szomszédolni (de előtte még felhívtuk Mamáékat és mondták, hogy minden rendben volt Mátéval).

Ettünk-ittunk, jót buliztunk és este 11 körül értünk haza.

Apa elég gyorsan bedobta a szunyát, de én csak mérgesen forgolódtam! Órákon át pislogtam, mire 2 körül sikerült leragadniuk a pilláimnak (nesze neked délutáni pihenés!).

Vasárnap:

Apa korábban kelt, mint én és nem is keltett fel (és jól tette, mert akkor még nem tudta, hogy alvással hátrányban voltam!).

Délelőtt megnéztünk egy filmet (amire kár volt időt pocsékolni), aztán tétlenkedtünk egy ideig.

Délután elmentem Rédére Mátéért (addig Apa felmosott mindenhol) és vittem magammal az új ruhámat is, mert Mamának igazítania kell a vállpántján.

Máté épp bele volt merülve a játékba, de amikor meglátott, megörült nekem.

Ezután bemutatta Mamáéknak is a "rosszabbik" énjét..., hisztizett, nyűgösködött és nem nagyon akart rólam leszakadni!

Miután mindenki megebédelt, elindultam Pöpössel haza. A kocsiban elaludt és kb. 40 perc szundi után ébredt fel (már itthon).

Nem sokkal később megérkeztek Esztiék is, mert már nagyon régen Mátéztak és most, hogy már szinte mindent elintéztek a lagzihoz, ráértek hozzánk is beugrani.

Kapott tőlünk Máté egy csörgős-tekergethetős-rágókás játékot.

Sokáig lefoglalta vele magát a gyerkőc, de aztán jött egy hatalmas hiszti.

Abszolút kezelhetetlen volt a helyzet, nem tudtuk, mit csináljunk Mátéval (se enni, se inni nem akart), így a Nurofen volt az utolsó esélyünk.

Tuti, hogy bántják Mátét a fogai, mert a fájdalomcsillapító után javult az állapota! :-)

Hintáztunk is, sétáltunk is és hogy valami kerüljön is a pocakba, adtunk Pöpikének krémtúrót.

Teljesen lehúz minket (legalábbis engem nagyon!) Máténak ez a különleges-fogzásos viselkedése, így este -miután Esztiék hazamentek- a fürdésre már nem maradt energiánk!

A pelenkázón (épp egy vigyorgós pillanatban) sikerült belenyúlnom Máté szájába.

Áttört a 14. fogacska is (a jobb felső szemfog!)!!!

Haladunk-haladunk, de azért még mindig van ebből kettő (a bal oldali alsó-felső szemfog) és nagyon-nagyon remélem, hogy a nagyőrlők kibújása előtt pihenünk néhány hónapot, mert ezt már nem lehet bírni idegekkel (már fehérednek a hajszálaim az egész napos hisztitől...)!

A vacsi nem nagyon kellett Máténak (de azért sikerült egy fél adag tejcsit beszopogatnia), az alvásról meg végképp nem akart még csak hallani sem!

Jókedvűen játszott, pakolgatta a fejére a sapkáját. Utálja a sapkákat, mindig le akarja szedni a fejéről, de legalább tudja, hogy hova is való az! :-)

Ez a napunk fél 1 körül ért véget. Az ágyon csúszva-mászva, menetközben elaludt Máté.