2010. június 26-27.

Szombat:

Máté éjjel 1-kor dőlt ki 120 ml tejcsivel.

Nem aludt nyugodtan, fél 4-kor már mellettem volt....

Az alvásidő további részében is állandóan felsírt valamiért, így nem mondhatnám, hogy pár óránál többet aludtunk.

Lehet, hogy a foga bántja, mert tegnap már láttam, hogy 1-2 napon belül ki fog törni a bal felső szemfog is!

Reggel Apa idő előtt ébresztett engem, véletlenül rosszul állította be az ébresztőt (kb. fél órával hamarabb csipogott a vekker).

A fejemből alig láttam ki és vörösebbek voltak a szemeim a húsvéi nyusziiénál is (jól indul a lagzi...).

Nehezen tértünk észhez, de aztán beindult a hajrá: Apa szaladt a boltba, én a fürdőbe, Máté pedig boldogan pótolta az éjszaka elmaradt alvását!

Pöpike 3/4 9-kor csendesen kimászott az ágyból.

Nem sokkal ezután megcsináltam neki a tejcsijét, Apa megetette, én meg elindultam 'Gedeon bácsihoz'.

Hamar elkészült a kontyom, siettem is haza Apát leváltani (mert kocsit kellett takarítani).

A tízórai husis gyümipüré volt, aztán ivott rá Máté egy kis gyümölcslevet és bealudt!

Apa se bírta a kiképzést, lefeküdt Ő is, én meg rengeteget vasaltam (és az csak a lagzis ruha volt!), majd beköltöztem a fürdőbe.

Mire végeztem magammal, már nagyon "késő" volt, Apát kelteni kellett.

Ezután még rohantunk egy nagyot, siettünk-kapkodtunk mindennel, mert késésben voltunk (hát igen, ha Apa nem dőlt volna ki...).

Mátét is ébreszteni kellett 2 óra alvás után, mert magától erre nem volt képes.

Ébredés után gyorsan átöltöztettem Pöpöst és hagytam egy kicsit játszani, ami közben megérkezett az első kakás csomag!

Peluscserét követően hipp-hopp bevágódtunk a kocsiba és mentünk Esztiékhez.

Amikor megérkeztünk, átugrottunk Matild mamához etetni, mert már a kajával is késésben voltunk.

Annyi külső inger érte Mátét, hogy sokat nem evett (tejcsit kapott, hogy minél hamarabb túlessünk az étkezésen).

Nem sokkal kaja után megkezdődött a ceremónia, megérkezett a vőlegény és kikérte a menyasszonyt.

A kikérő után átvonultunk a templomba gyalog. Kígyózott a sor az úton, Papa pedig harmonikával kísérte a násznépet! :-)

A templomban "különleges" helyem volt, mert (keresztanya hiányában) én voltam a csokros néni (el kellett vennem Esztitől a csokrot, amikor az oltárhoz értek, majd az esküvő végén visszaadni).

Miután a pap elvégezte a dolgát, mentünk mulatni az Édenbe.

Még a kocsiban megetettük Mátét: megkapta a meghagyott tejcsijét...

Kissé lemaradva a többiektől, de még időben odaértünk az étterembe. Leültünk a helyünkre, de Máté nem tudott sokáig a hátsóján maradni..., menni kellett vele.

Találtunk egy kislabdát, aminek Pöpös annyira örült, hogy folyamatosan azt szorongatta, el sem akarta engedni.

Kb. 1 órát bírtunk ki Mátéval, utána (miután tánciztak Kerianyuval) el kellett vinni Mamához.

Rohantunk, ahogy csak tudtunk, mert vacsira vissza kellett érnünk.

Szerencsére nem maradtunk le semmiről, mert még kint volt a leves az asztalon! :-)

Ezután már Máté nélkül buliztunk és úgy sokkal könnyebb volt (de nem tehettem meg, hogy Mátét nem viszem el a keresztanyja lagzijába)!

A torta fincsi volt, de már nem sok helyet hagytunk neki a hasunkban...

Menyasszonytánc is volt, sergett-forgott Eszti! :-)

Amikor világosodott elbúcsúztunk az ifjú pártól és magukra hagytuk Őket (néhány távoli, ottalvós vendéggel együtt).

A menyasszony gyönyörű volt (persze a vőlegény is csinos volt), a buli nagyon jó volt és valamikor hajnal 4-kor indultunk el haza rongyosra táncolt cipellőkkel, fáradtan és álmosan...

Vasárnap:

Délután 2 körül keltünk fel teljesen szétesve.

Nagyjából összerámoltam, mert mindenhol olyan felfordulás volt, mint ahol bomba robbant, aztán egyszercsak betoppantak a rédei Mamáék és hoztak lagzis süteményt (épp Esztiéktől jöttek).

Aztán Mamáék hazamentek, mi pedig elindultunk Mátéért a lőrinci Mamához, ahol találkoztunk Emeséékkel is (Apa unokatestvére).

Megkaptuk tőlünk az esküvői meghívót (idén az lesz a második és -remélhetőleg- az utolsó lagzink!).

Egy kicsit beszélgettünk, majd összepakoltunk és hazajöttünk.

Itthon kapott Máté egy krémtúrót és még egy fél tejszeletet, majd boldogan pakolgatta az összerakós és a formakirakós játékot...

Egész este szépen eljátszadozott Máté, bár néha csak úgy, ha ment vele valaki...

A fürdéshez senkinek nem volt kedve, így az elmaradt!

A vacsit (190 ml tejcsit) fél 10-kor kapta Máté és elaludt!