Éjjel egyszer fel kellett kelni Mátéhoz.
Valamikor fél 3 körül felsírt, ki is kellett venni az ágyából, de miután ivott a teájából, visszaaludt és már tettem is a helyére (a kiságyba).
Reggel 3/4 8-ig aludtunk és kivételesen nem sírva-ordítva ébredt Pöpös, hanem jókedvűen...
Tejcsiből 220 ml fogyott el, majd nem sokkal kaja után megérkezett a kaka is.
Peluscserét követően játszottunk, jöttünk-mentünk és vártuk a fát szállító autót.
Tízóraira megevett Máté egy fél krémtúrót és egy fél tejszeletet.
Ezután épp indultunk volna az udvarra, amikor meghallottam, hogy megérkezett a teherautó, így cipő és minden nélkül felkaptam a gyerkőcöt és úgy, ahogy voltunk, kirohantunk!
Miután elmagyaráztam, hogy hova pakolják a téli tüzelőt, beszaladtunk és cipőt húztunk, majd újra kimentünk.
A két szomszéd fiú már a kerítésen lógott és nézték a nagy autót..., úgy néztek ki, mint két moncsicsi! :-p
Aztán kijöttek a fiúk, néztük együtt az autót, majd miután kifizettem az "árut", átmentünk szomszédolni!
Amint hátra értünk az udvarra, Máténak már szemet is szúrt egy labda..., meg még egy labda..., és persze a harmadik is! :-D
Még jó, hogy több volt belőle, mert minden fiú egyszerre akart labdázni. :-p
Ezután bevonultunk, mert nagyon fújt a szél és a házban is gyorsan feltalálta magát Máté.
Elővett egy hatalmas ugráló labdát és sokáig azzal szaladgált, majd megfáradva lepihent a kanapén. :-)
Közben elkészült a friss kalács is, de Máté csak néhány falatot evett belőle.
Még egy kicsit játszottak a gyerkőcök, majd hazajöttünk, mert a szomszédban is alvásidő volt.
Itthon már Apa és Papa taligázták is be a fát..., mindketten hamarabb jöttek el melóból.
Máté még egy kicsit szaladgált kint, aztán nagy hiszti árán sikerült is becipelnem a konyhába, hogy ebédet tudjak melegíteni.
Megevett Pöpös egy hatalmas adag sóskát (hússal), már majd' elaludt evés közben, de a végére teljesen kipattant a szeme és elindult játszani.
Betoltam a szobába a babakocsit, beleültettem Mátét és róttuk a köröket.
Ma tovább tartott az altatás, de eredményes volt!
Egyébként nem jó dolog ez, hogy babakocsival alszik el (mostanában) a gyerkőc! Kinőtte Ő azt már, ágyban kellene elaludni...
Miután teljesen beájult Máté, betettem a kiságyába és becsuktam az összes létező ablakot, hogy ne ébressze fel a kinti "hangoskodás"!
Nem aludt sokat Pöpös, éppen csak 1 órácskát... :-s
Ébredés után sokat játszottunk, májkrémes kenyeret és pizzát is csipegettünk.
Megérkezett a második adag kaka is, majd peluscserét követően kimentünk az udvarra.
Közben jöttek az Aegon-os nénik is (akiknek tegnap elmagyaráztam, hogy nem akarok semmit se megkötni, se átkötni) és amikor kísértük be Őket az udvaron, véletlenül arcon csaptam Mátét a bébitaxival (Bosco miatt + még tele volt az összes kezem mindennel)...
Szegénykém sírt egy ideig, de nem volt vészes!
A néniktől kapott Máté ajándékba egy homokozó vödröt, ami olyan kicsi, hogy még 3 színes golyó is nehezen fér el benne! :-o
Amíg mi bent csücsültünk a konyhában, addig Bosco megszökött és Apa + Papa a szomszédos utcáig rohantak utána. :-p
Gyorsan megszabadultam a biztosítós nőktől (én már tegnap tudtam, hogy ma fölöslegesen jönnek el hozzánk, de hát ezeknek aztán lehet beszélni...!), majd újra kimentünk az udvarra/utcára ;-)
Ezután betoppant Mama, ami épp kapóra jött, mert legalább tudtam segíteni Apának a ház előtti takarításban, miután az összes fa a helyére került.
Mama adott uzsonnát Pöpösnek: fél szelet vajkrémes kenyér és egy krémtúró volt a kaja.
Miután Mama hazament, játszottunk, a fürdést pedig elnapoltuk.
A vacsora lekváros fornetti és sajtos rúd volt, amit egy kis játék követett, majd este fél 10-kor a babatej (200 ml).
Aludni ma sem akart Máté, csak játszott volna...
Nagyon sokáig tartott az altatás, ráadásul sokat sírt is Pöpös. Folyamatosan nyomkodta a szemét, ami késő estére már eléggé piros is volt.
Egy ideje tart már ez a szemnyomkodás nála és egyre jobban aggaszt a dolog, mert nem tudom, hogy ez is csak egyfajta hepp nála, vagy tényleg van valami probléma. Ebből a szempontból örülök, hogy menni kell októberben szemészeti kontrollra...
Valamikor este 11 körül sikerült elaludnia a gyerkőcnek úgy, hogy teljesen belémbújt. Amint megmozdultam, újra sírt!
Az éjszakánk nem volt eseménytelen: állandóan felsírt Máté és csak úgy aludt el, ha összeért a fejünk és átöltem!
Most akkor ez tényleg az elalvástól való félelem lenne??? Már magam sem tudom... :-o
Sziasztok!
VálaszTörlésMennyi minden történt, mióta nem jártunk felétek!
Remélem Máté szemének semmi baja, az az ellenőrzés azért jó lesz. Mi is voltunk Vivivel, mert mindig könnyezett a szeme, de szerencsére semmi probléma nem volt vele.
Jó kis fa rakásotok lett!!
Remélem ez az elalvás hamar meg fog változni. Nálunk Vivinek sokáig a kezét kellett fogni, úgy aludt el.
PÁPÁ
Na vegre akkor megvittek a fatokat is innen,hat vihetek is vegre mert most nalunk vagy 3 hete is van hogy csak kanikulak vannak.Mate edes a kepeken,de jo is a szomszedolas.puszika
VálaszTörlés