2010. augusztus 30.

Az éjszakát átaludtuk és reggel 3/4 8-kor ébredtünk.

A tejcsit két részletben fogyasztotta el Máté, de mindet megitta (280 ml).

Az első kaka után átöltöztettem, aztán beindult a játék.

Tízóraira megevett Pöpös egy szelet vajas kenyeret és egy krémtúrót, majd nem sokkal később kikísértük Apát a buszhoz.

Hazafelé elaludt Máté a babakocsiban, itthon pedig áttettem az ágyába.

Még a hátsómat sem tettem le a székre, már fel is ébredt (kb. 20-25 perces szunya után).

Hiába adtam neki gyümölcslevet, nem akart visszaaludni, így inkább felkeltünk és megebédeltünk.

Kaja után még játszott egy rövidet (közben kakált egy kicsit), aztán betettem a babakocsiba, adtam neki teát és tologattam egy ideig.

Mivel többnyire csak dumálgatott, nyálat fújt és mutogatott a labdákra, feladtam a küzdelmet és lemondtam a pihenésről...

Alvás helyett játszott Máté..., na meg rengeteget nyűgösködött (mert hát azért fáradt volt)!

Nem volt ma jó idő (hűvös volt és fújt a szél), de mégis csak ki kellett menni a levegőre.

Sapkát, dzsekit és cipőt húztunk, aztán az utcán kötöttünk ki a kavicsok között.

Sétáltunk is nagyot az utcánkban, de aztán be kellett jönni, mert már hideg volt Pöpösnek mindene (és én is fáztam!).

Nem sokkal ezután ismét kimentünk egy kicsit, mert megérkezett a gázszerelő.

Miért is menne minden simán...!? Nem működik rendesen a gázkazán..., már ősszel-tavasszal is csöpögött belőle a víz, most meg már forró vizet sem akar adni!

A szerelő felmérte a terepet és mondta, hogy ezt-meg azt, meg amazt kell csinálni-kicserélni-tisztítani, de nem ma, hanem majd rámcsörög, melyik nap ér ide.

Kikísértük a szerelőt, aztán bejöttünk és játszottunk.

Az uzsonna lekváros kenyérrel indult, de két harapás után nagyon rázta a fejét Máté, hogy nem kér belőle többet.

Kenyér helyett megevett egy tejszeletet és egy túró rudit..

Ezután nagyot játszottunk! Fogócskáztunk, bújócskáztunk és sokat szaladtunk! :-)

Olyan aranyosan bújik el Pöpös! Megkérem, hogy bújjon el és ami a legközelebb van hozzá (szekrény vagy ajtó), amellé dugja a fejét. :-)

Vagyis a lényeg: Ő ne lásson engem és akkor tuti elbújt! :-p

Ma nem fürödtünk. Nem azért, mert Máténak nem volt kedve, hanem mert nekem nem volt hozzá sok erőm...

A vacsora krumpli + pörkölt volt.

Kaja után még mesekönyvet nézegettünk, kisautót tologattunk, aztán megcsináltam Máténak a tejcsit.

Mivel nem akarta meginni, odaadtam a macijának, de az sem érdekelte..., jól kiröhögött! ;-)

Egyfolytában labdával a kezében téblábolt és hiába próbáltam belekönyörögni a tejcsit, nem kellett neki.

Egy kicsit vártam, aztán beleültettem Mátét a babakocsiba (+ a labdát is, mert hát anélkül nincs ám élet) és úgy elfogyott 240 ml tejcsi.

Ha már úgyis a kocsiban ült a gyerkőc, jól el is ráztam a hátsóját.

Sokat nem kellett rajta tologatnom, 1-2 perc alatt el is aludt Pöpike (este fél 10-kor)!

Muszáj volt bevetnem a járgányos trükköt, mert fáradt voltam már az egész napos talpalás után! Lehet, türelmesebb lettem volna, ha nappal nem csak 20 percet alszik Máté...

Szerintem egyszer biztos fel fog kelni teázni. Mindig teával alszik el, most viszont az elmaradt és tuti éjjel pótolja majd...