2010. október 11.

Az éjszakát átaludtuk!
Reggel fél 8 körül kezdett helyezkedni Máté (befészkelte magát a fejem fölé), de csak fél 9-kor keltünk fel.
Tejcsi után összerámoltunk bent, majd kivonultunk az udvarra.
Játszottunk, hintáztunk, szaladgáltunk és olyan szép napos időnk volt, hogy Mátét csak nagy hiszti árán lehetett betessékelni a házba.
Amint beértünk, melegítettem az ebédet (derelye), amit peluscsere után meg is kapott.
Ezután lehúztam a redőnyt a hálóban és lefeküdtünk.
Először sírt Máté, nem akart aludni, de aztán nagy nehezen mégis csak hozzám bújt és a hajamat markolászva elaludt.
Szunyált Máté 1 óra 40 percet, pedig Apa nagyon bőgette a fűrészt (ma nem ment dolgozni, hanem fát vágott)!
Mire Máté felkelt, addigra Apa be is fejezte a fadarabolást, amivel fölöslegesen rohant...
Eredetileg Papának is kellett volna délután a fűrész, így Apa belehúzott és amikor végzett, kiderült, hogy Papának ma mégsem kell a szerszám! :-s
Uzsonna (krémtúró + tejszelet) után kimentünk az udvarra.
Sokáig kint játszottunk, jöttünk-mentünk, fogócskáztunk, de ez mégsem fárasztotta le Pöpöst annyira, hogy szófogadóan bejöjjön!
Miután becipeltem Mátét, levetkőztünk, kezet mostunk, teáztunk, aztán hozzáfogtam bekeverni a kakaós kalács tésztáját.
Épp, hogy ebbe belefogtam, betoppant Mama..., így legalább meg tudta etetni helyettem Mátét (bolognai spagetti).
Kaja után még egy kicsit játszottak, aztán Máté beugrott Apa mellé a fürdőkádba, Mama pedig hazabiciklizett.
Miután Pöpikét pizsibe bújtattam, folytattam a kalácsot.

Elég későn kezdtem hozzá, de hamarabb nem volt rá lehetőség, mert kint kellett szaladgálni Mátéval...
Amint elkészült a kalács, Máté meg is kapta a tejcsijét.
Ezután átvonultunk a hálóba, lefeküdtünk és hosszas -jókedvű- dumálgatást követően (fél 11 körül) elaludt Máté.