2010. október 5.

Éjjel 2 körül felébredt Máté, de hamar visszaaludt.
Ezután már csak fél 9-kor kukorékolt, viszont nem másztunk ki azonnal az ágyból...
Tejcsi után játszottunk, pakolgattunk, majd körtét tízóraiztunk.
Ezután félig-meddig sikerült selejteznem néhány dolgot Máté szekrényében (zoknik, cipők), majd amíg elmosogattam, addig Máté kirámolta az edényeket a szekrényből (a műanyag tálakhoz szabad a bejárás!).
Az ebéd csirkehusis tökfőzelék volt és közben mesét néztünk.
Az altatás természetesen nehezen ment, nem akart pihenni Máté.
Babakocsiban is nagyon sokáig kellett rázni a hátsóját, mire végre feladta a küzdelmet!!!
Amikor már teljesen beájult, áttettem a heverőre.
Nem erősködök a kisággyal! Feladtam!
Már egy ideje tudom, de most már teljesen biztos vagyok benne, hogy Máténak nem a macijára van szüksége elalvásnál/alvásnál, hanem rám! Nem véletlenül alszik el úgy, hogy a hajamat "morzsolgatja" az ujjaival, vagy éppen átkarolja a nyakamat...
Még mindig ragaszkodik és jelen pillanatban ott tartunk, hogy ezt még nem vonhatom meg tőle.
Bánja a fene, hogy mellettem alszik, csak az elalvással ne lenne gondunk...! :-s
Máshol pedig (mindkét Mamánál) valószínűleg azért alszik a kiságyban, mert nem vagyok ott, hogy a nyakam köré tudjon tekeredni, vagy a fejemre tudjon mászni és azt szokta meg.
Máté már 2 órája aludt (2 óra 10 perce), amikor úgy döntöttem, ránézek.
Bedugtam a fejem a szobába és láttam, hogy csücsül az ágyon... :-D
Olyan csendesen ébredt, hogy észre sem vettem! :-))
Ezután játszottunk, jöttünk-mentünk, majd uzsonnára megevett egy krémtúrót és egy tejszeletet.
Estig bent játszottunk, mert az egész napos eső miatt ki sem léptünk ma a házból.

Vacsora után velem fürdött Máté, aztán még játszottunk egy kicsit...
Tejcsi után átvonultunk a hálóba, de az álommanó nehezen akart jönni...
Ma kivételesen nem sírva, hanem jókedvűen, beszélgetve és játékosan aludt el Máté (fél 11 körül).