2010. november 5.

Éjjel fél 3-kor felsírt Máté. Nem tudom, mi történt vele, de percekig csak bömbölt.
Nagy nehezen sikerült megnyugtatni és néhány korty teával vissza is aludt.
Vagy rosszat álmodott, vagy a fogak kínozzák! Ha az utóbbi, akkor biztos, hogy sok álmatlan éjszakánk lesz még, ugyanis nem látszik még egy dudor sem (a felső nagyőrlőknél tuti, hogy nem, az alsót még nem sikerült megkukkolnom).
Reggel negyed 8-kor ébredtünk, de az azt követő órában még be-beszunnyadtunk néha.
Tejcsi után játékba lendült Máté, aztán meg is érkezett a nagy adag kaka. Akkorát nyomott, hogy teljes ruhacserére kényszerültünk...
A tízórai túrókrém után kimentünk levegőzni, mert hét ágra sütött a nap!
Vittük magunkkal a kismotort is és végre hosszabb időn keresztül motorozott Máté (eddig egy-két kanyar után eldobta, mert talált érdekesebbet).

Elindultunk a játszótérre, de már az utcánkból is nehezen jutottunk ki. Aztán mire sikerült a játszótér utcájába bekanyarodni, visszafordultunk, mert Máté egyáltalán nem tartotta jónak az irányt. :-)
Hazafelé is csak döcögtünk, az árokban viszont vadmotoros módjára közlekedett a gyerkőc! :-p
Több, mint 1 órán keresztül terelgettem kint Mátét, aztán végre áthajtottunk a kapunkon!
Még jó, hogy nyuszis motorral mentünk, mert így könnyen be tudtam csalogatni Pöpöst (szomjas a nyuszi, megitatjuk teával..., stb.)! :-D
Ebéd után lehúztam a redőnyöket, bezártam az ajtót és megkezdtük az altatási ceremóniát.
Percekig folyt a sírás-picsogás, majd mellém feküdt Máté, jókedvűen sikítozott egyet-kettőt és elaludt.
Szunyált 1 és 1/4 órát, aztán kigurultunk babakocsival Apa elé.
Miután hazaértünk, autóba ültünk (elég nehezen!) és elmentünk tankolni meg boltba.
Itthon sajtos-sonkás zsömlét uzsonnáztunk, aztán játszottunk.

Vacsi után nyomott egy újabb -nagy- adag kakát Máté, aztán mentünk is pancsolni!
Egy kis játszadozást követően megitta Pöpös a tejcsijét, majd próbálkoztunk az alvással.
Szerencsére sírásból nem sok jutott, de kb. fél órán keresztül hangosan dumálgatott és ficánkolt a gyerkőc. Közben megtalálta keze árnyékát és azzal játszott, aztán a kis béka testfelépítését méregette, jól megcsapkodta a fejemet és belenyúlt az orromba is (na azt már nem bírtam röhögés nélkül!).
Este 10-re fáradt el Máté...