Reggel negyed 7-kor ébredt Máté, de teával még visszaaludt (közöttünk) és aludtunk negyed 9-ig.
Reggeli után megpróbáltam levágni Pöpike lábán a körmöt, de azt hiszem, az egyszerűen lehetetlenség... Már amikor megfogtam a lábát, húzta is ki a kezemből (mint mindig), így nem volt egyszerű "elbánnom" a kapálózó lábakkal (maradt is még 2 lábujj...).
Ezután próbáltunk bilizni is, de egyrészt nem is jött kaka (pedig mindig reggeli után szokott nyomni), másrészt pedig játéknak tekinti a bilit, így csak egy pillanatig tudott rajta ülni (amikor először rátettük, tovább bírta)!
Délelőtt kompozott is Máté, amíg Apa a konyhában tett-vett, én pedig zuhanyoztam/hajat mostam.
A hajszárítót nem nagyon szereti, kicsit nyekereg tőle, de azért nem ordít torka szakadtából. Meg kell, hogy szokja azt a hangot, ugyanis ahogy több haja lesz, úgy egyre nehezebben törölhető szárazra a buksija törölközővel.
Amíg a hajammal bíbelődtem, Apa adott Pöpikének gyümölcslevet. Majdnem elfogyott a 2 dl és a végére el is aludt Máté.
Szunyált Pöpös majd' másfél órát és nagyon csendesen, játékosan ébredt.
Az elhúzódó alvás miatt lekéstük a sétánkat, így Apa egyedül ballgott ki a buszhoz...
Miután Mátét kiszedtem az ágyából, kompozott egy kicsit, majd pelust cseréltünk és kapott kaját.
A mai menü spenót volt pulykamellel, amit éppen nem köpdösött ki, de elég nehezen is került a pociba (bár mostanában ez szinte minden kanalas kajára jellemző).
Ezután felöltöztünk és kimentünk sétálni, hiszen olyan nagyon jó idő volt!
Elmentünk Mama munkahelyére informálódni, hogy szombatra milyen programja van, mert kicsit rendbe kellene kapnunk az udvart (és ez ugye Mátéval képtelenség...).
Az utcánk elején összefutottunk Edinával, akinek beszélgetés közben eszébe jutott, hogy nem vett kenyeret. Felajánlottunk, hogy hozunk neki és visszafelé beadjuk...
Mama munkahelyén mindenki sztrájkba lépett, amikor Mátéval belibbentem.
A munkánál fontosabb volt, hogy megnézzék Pöpikét és aki hirtelen nem volt ott, annak elvitte megmutatni Mama! :-D
Miután mindenki kigyönyörködte magát, megbeszéltük Mamával a szombatot (ha nem kell dolgoznia, akkor vihetjük Mátét).
Ezután elindultunk hazafelé, de útközben meg kellett állni pár percre, mert Máté elkezdett fulladozni. Nem tudom, mi történt vele, vagy félrenyelte a nyálát, vagy egy kukidarab (amit az irodában kapott a néniktől) került rossz helyre a torkában.
Nagyon megijedtem, mert Pöpösnek még a feje is szinesedett, ezért hamar kikaptam a taxiból. Szerencsére nem kellett életmentést végezni rajta, de annyira benyafisodott, hogy alig bírtam visszaültetni a kocsiba (nem akart ülni egyáltalán, de mivel járni még nem tud, erőszakhoz kellett folyamodnom!).
Ezután folytattuk utunkat és elvittük Edináéknak a kenyeret.
Jól ott is ragadtunk néhány órára mindenféle kellék nélkül.
A kajával nem volt gond, mert kapott Máté kiflit és egy kis párizsit, de a pelus az egyre csak dagadt! :-p
Ma nem csak sétálgatott Pöpike, hanem játszott is (kapott Oditól mindenfélét) és mászva kitakarította a házat! :-D
Valamikor este 6 körül estünk haza és Máté már kicsit nyűgösödött is.
Gyorsan csináltam neki tejcsit és megetettem (közben pihengetett is cumival a szájában úgy 10-15 percet), de miután végzett az uzsonnájával, hatalmas ordításba kezdett!
Először azt hittem, a kialvatlanság az oka (mert csak délelőtt szunyált), aztán arra is gondoltam, hogy a "gyengébb" ebéd után kevés volt neki az a 250 ml tejcsi, amit eltüntetett...
Egyik sem, mert kiderült, hogy borzasztóan fáj a pocija (még kaka sem volt!) és azért sírt olyan szívszaggatóan...
Próbáltam bicikliztetni, de az nem jött össze, mert nem szereti/nem hagyja.
Gurult szegénykém a szőnyegen össze-vissza, aztán amikor ráhasalt a karomra, akkor jobb is lett neki (biztos azért, mert kicsit nyomtam neki a pociját).
Ezután ügyesen, önállóan játszadozott!
Sajna most már minden könyvet el kell pakolni, mert Máté megeszi! Addig-addig nyálazza/rágja, amíg fel nem puhul.
Miután eltávolítottam a könyvdarabokat Pöpike szájából, el is tettem a kisebb könyveket (óóó, pedig úgy szereti!).
A fürdésen erősen elgondolkodtam!
Mivel elcsavarogtuk és elpletyiztük az időt, el is felejtettem, hogy a házat semmi nem fűtötte (se fa, se gáz), így akkor leheltem életet a kandallóba, amikor hazaértünk (illetve kicsit később, nem azonnal).
Nem volt túl meleg, de a hősugárzót elég sokáig nyomattam, így nem kellett lemondania Pöpikének a mai pancsolásról.
Annyira élvezte már megint a strandot, hogy szinte úszott minden!
Nagyon csapdossa a vizet, emiatt egyre több hab képződik és a habot nyomogatja az ujjával (csapkod-nyomkod... felváltva).
Az öltözködés nem volt zökkenőmentes, de azért túléltük! ;-)
Ezután kinyílt Máténak a csipája, pedig egész nap alig aludt valamit...
Fogócskáztunk, bújócskáztunk és közben nagyokat nevettünk. Élvezte Máté a hancúrózást! :-))
Megrágcsálta a fogkeféjét is és a zsiráfot is, beleült a kosarába, majd az összerakós játékával is jól elszórakozott (úgy gondolta, ha golyó nincs, jó a kacsa is).
A vacsit nem siettem el, mert elég vidám volt Pöpike és a szemét se dörzsölgette.
Este 10-kor kapta meg Pöpös a tejcsijét, megevett 260 ml-t és el is aludt.
Miután beájult, még pihent a mellkasomon 10 percig és az úgy ellazította, hogy amikor tettem be az ágyába, még a kislábujja se mozdult meg!
Tegnap is így csináltuk és szerintem ezt a módszert fogjuk most már alkalmazni (eddig felkeltem vele kaja után és járkáltunk, mert jobb volt úgy a hátamnak).
Egyébként tegnap este átrendeztem Máté szobáját. Megcseréltem a pelenkázót és az ágyát, és az ágyat nem fal mellé tettem, hanem sarokra a könnyebb megközelíthetőség érdekében!
Amikor még Pöpike icipici volt (bár szerintem akkora sose volt), mindegy volt, hogy hogy/hol volt az ágya, mert könnyű volt irányba helyezni, amikor lefektettük.
Most viszont már nem jó kicsavart kezekkel a legalsó szintig hajolni, ezért úgy gondoltam, könnyítek a helyzetemen/helyzetünkön.
A mai kakaadag elmaradt (ritka események egyike!)...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése