2010. szeptember 14.

Éjjel csak egyszer kellett felkelni Mátéhoz, de az sokáig tartott...

Valamikor negyed 3 körül felsírt Pöpi és nem nagyon akart visszaaludni. Rajtam csüngve nem volt semmi baj, de akárhányszor vissza akartam pakolni a kiságyba, rázendített.

Ledőltünk együtt a nagy ágyra és majd' 1 órán keresztül próbált Máté mély álomba zuhanni (addig még megmozdulni sem nagyon lehetett, mert azonnal kipattantak a szemei).

Reggel fél 9-kor ébredtünk, majd megreggeliztünk (májkrémes kenyér).

Kaja után elmentünk egy tüzépre és megnéztük, hogy milyen is az a "mediterrán jellegű" kéménytégla, mert azt legalább lehet kapni...

Tulajdonképpen nem volt vészes..., egy kicsit foltosan színesebb, mint a sima piros/vörös tégla, így kaptunk is az alkalmon és bevásároltunk.

Amíg Apa megpakolta a kocsit téglákkal, addig Máté az első ülésen játszott.

Miután hazaértünk, kapott Pöpös almás-banános pürét, majd nem sokkal később nyomott egy kakát.

Gyorsan pelust cseréltünk, átöltöztünk (kivételesen nem a kaka miatt, hanem a melegedő időjárás miatt), aztán kikísértük Apát a buszhoz.

Ezután hazajöttünk, kocsit váltottunk és beugrottunk Hatvanba a Family Centerbe.

Nekem kellett volna őszre egy kiskabát, de semmi értelmeset nem találtam (a négy ruhás bolt közül egyikben sem). :-o

Boltról boltra jártunk, de Máté alvás helyett végigdumcsizta a sétálgatást! :-) :-o

Amint hazaértünk, már melegítettem is neki az ebédet (vadas), de annyira felpörgött kaja után, hogy aludni sem akart.

Mivel én semmiképp sem szerettem volna kihagyni a "déli" alvást (mert ki tuja, milyen következményei lettek volna), beültettem Pöpöst a babakocsiba és úgy próbáltam elrázni.

Először azt hittem, teljesen eredménytelen az akció, mert csak bömbölt Máté, nem akart aludni..., de néhány korty Capy üdítő megnyugtatta és pár perccel utána már horkolt is.

Kissé sírósan ébredt Pöpös az alig másfél órás pihenéséből, de utána hamar játszani kezdett.

Uzsonnára bekanalazott egy joghurtot és a végén még mutogatva közölte, hogy bontsak fel egy másikat is.

Nekiestünk még egy joghurtnak, de tudtam, hogy azt csak a szeme kívánja... Kétszer belenyalt, a többit viszont nekem kellett megenni.

Ezután épp sétára készülődtünk, amikor betoppant Mama.

Hogy a levegőzést is megoldjuk, Mama is sétált velünk..., elmentünk egészen a boltig és már sötétedett, mire hazaértünk (kb 1 órát töltöttünk kint).

A vacsora krumpli-répa (félig-meddig püré) volt...,

...aztán játszott Máté Mamával.

Amint lejjebb rendeződött a kaja Máté pocakjában, mentünk fürödni.

Lubickolás után is itt volt még Mama, így Máté örömmel mutogatta neki tudományait. Például Mama még nem látta, hogy a csúszdázás már milyen remekül megy egyedül...

Miután Mama hazament, még játszottunk egy kicsit a kiságy körül és a nagy fotelban, aztán megcsináltam a vacsi-tejcsit.

Babakocsiban ülve -három maci társaságában- benyomott Pöpös 280 ml tejet, majd kérdően nézett rám, mintha azt akarta volna mondani, hogy "nincs több???"

Nem csináltam neki többet, mert már így is sokat eszik. Legalábbis szerintem! Bár..., nem látszik meg rajta!

Azon kívül, hogy tartjuk a napi 5-szöri étkezést, egy ideje becsúszott még egy pótvacsora is (vagyis az eredetileg tejcsis vacsora szilárddá alakult, de azon kívül még 1-2 órával később a tejet is benyakalja Máté!)!!!

Este fél 11-kor elaludt Pöpös a babakocsiban, aztán áttettem a kiságyába.