2010. szeptember 28.

Ébredés- és sírásmentes volt az éjszakánk!
Illetve ez nem teljesen igaz így, mert nekem egyszer fel kellett kelnem, ugyanis Máténak kényelmetlen volt a parkettán aludnia és ezt nyöszörgéssel adta a tudtomra...
Na de hogy mikor és hogyan került oda?!?!?
Észre sem vettem, hogy lezuhant az ágyról, pedig általában meg szoktam hallani a "becsapódást" (a heverő végéhez tettünk egy nagy párnát..., épp az ilyen esetekre!).
Szerintem Máténak sem fájt, hogy leesett, csak azért "szólt", mert kemény volt neki a padló! :-o
Reggel negyed 9-kor ébredt Pöpös és jókedvű volt! :-)
Tejcsi után összerámoltunk a szobában, átöltöztünk és vártuk Apát (aki közben megjárta a boltot és elugrott Edináékhoz számítógépet szervízelni).
Miután Apa hazajött, elkocsikáztunk Hatvanba és vettünk Máténak cipőt. Sajnos vége a kényelmes, szandálos szezonnak és egyébként is kilóg már belőle a nagylábujja!
Ezután még körbejártunk egy-két boltot, mert dzsekit is kellett neki keresni.
Nem azt vettük meg, ami nekem tetszett, mert olyan szűk szabása volt, hogy az alá nem igazán fért volna be egy vastagabb pulóver -márpedig a hideg időszak a nyakunkon van- és nem volt belőle nagyobb.
Amilyen szerencsém van a vásárlásban is, kék színű kabáttal lettünk gazdagabbak! Hogy én mennyire utálom a kéket!!! Nem baj, legalább van mit adnom a gyerkőcre...
Kapott még Máté egy étkészletet (pohár, mély tányér, lapos tányér) valamilyen állatfigurával (cicának tűnik, de elég bocis a színösszeállítás). Ebből egyelőre önállóan még nem hagyom étkezni, ugyanis törékeny (melamin), Máté pedig még mindig szereti földhöz csapkodni a tárgyakat.

Ebből a boltból csak és kizárólag egy labdával tudtunk hazajönni... :-))
Amint hazaértünk, tízóraiztunk (sajtkrémes fornetti).

Kaja után gyors peluscsere következett, majd cipőt, kabátot húztunk magunkra és kikísértük Apát a buszhoz.
Ezután még betértünk a boltba is, majd hazagurultunk.
Ebédre a boltban vásárolt almaszószos csirkét szántam, de melegítés után -mivel Máté nyavalygása miatt nem a lábam elé figyeltem- kicsúszott a tányér a kezemből és a fele kiömlött a földre.
A hiányzó mennyiséget májkrémes kenyérrel pótoltam.
Kaja után alvás következett.
Igaz, hogy tegnap átkerült a kiságy a gyerekszobába, ráadásul azzal a céllal, hogy a déli alvások majd ott történnek, ennek ellenére meg sem próbáltam Mátét oda betenni.
Jobbnak láttam, ha a Máté által 'saját helynek' minősített heverőn alszik, mert úgy biztosabbnak tűnt a nyugodt szieszta.
Szunyált Pöpös 1 óra 40 percet, aztán jelzett, hogy ébren van.
Még nem mászott le az ágyról, amikor beértem hozzá, így egy kicsit hancúroztunk és szeretgettük egymást.
Ezután játszottunk...,

... majd kapott Máté uzsonnára körtét néhány darab kerek, puha babapiskótával.
Gondoltam, hogy a gyümölcs megteszi hatását, mert addig nem volt kaka. De utána se sok..., csak egy kicsike!
Popótisztítást követően ki akartam vinni Mátét sétálni, de Ő kivételesen ma nem akart rohanni az udvarra.
Felfedezte a kimosott és számára újnak számító plüss állatokat (amit délelőtt halásztam elő a szekrény mélyéről) és azok úgy lekötötték a figyelmét, hogy még a cipőhúzásig sem jutottunk el.
Egész délután és este bent játszottunk...

Mindig eldug valamit... :-p

A vacsora töltött káposzta volt, de elég nehezen sikerült Mátét megetetnem. Minden más jobban érdekelte annál, hogy egy kicsit megüljön a hátsóján (ja, hát igen..., mostanában egyre ritkábbak az etetőszékes kajálások, sokkal inkább a saját kisszékén vagy máshol eszik a gyerkőc).
Fürdésre jól befűtöttem, aztán beültünk együtt a kádba.
Máté kicsit tart a csaptól, amióta rászóltam, hogy "vigyázz, forró", így mostanában, amikor szólok neki, hogy melegítek a vízen, már ül is bele az ölembe! :-)
Sőt..., ma először Ő kérte, hogy melegítsek a vízen! Rámutatott a csapra, mondta bólogatva, hogy "ü" és az ölembe ült! ;-)
Fürdés után még megettünk egy túró rudit és egy kinder pinguit, de csak azért, mert nekem volt nassolhatnékom (Máté éppen, hogy csak harapott belőle egy keveset), majd nem sokkal később elkészítettem a tejcsit.
Megivott 200 ml-t, aztán bevonultunk a hálóba, lekapcsoltam a villanyt és 3/4 10-kor (kb. 10 perc alatt) elaludt Máté (rajtam..., teljesen beterített, alig kaptam levegőt is, de a biztos siker érdekében tűrtem).

Úgy tűnik, ez az együtt lefekvős-villanykapcsolós altatás beválik. Eddig...! Mindenesetre sokkal jobb, mint a babakocsis akció!